O P T I M Á L I S    Tá p l á l k o z á s

+

MIÉRT is van szükségünk rá, és HOGYAN valósíthatjuk meg?

A szervezet egészséges állapota sokak - téves felfogása - szerint azt jelenti, hogy nem vagyunk betegek…
A valóság viszont az, hogy a szervezetünk még nem beteg, és az optimálisan működő állapotai közötti különbségen akár "zongorázni is lehetne", annyira eltérően más élettani jelenségekről van szó.

A jó egészség megőrzése nem csak a "rossz ételfajták" elkerülésével biztosítható. Állandó és tudatos erőfeszítéssel érhetjük csak el azt, hogy kiválasszuk magunknak azokat a táplálékainkat, amelyek elfogyasztásával biztosíthatjuk a jó erőnlétünket, és a megfelelő közérzetünket.

Tizenkét évvel ezelőtt legfeljebb 5000 önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak a hazai üzletekben , ma viszont már több mint 50 ezerből is választhatunk. Ez azt jelenti, hogy ha 100 évig élünk, akár mindennap más étel kerülhet az asztalunkra, és még így sem érnénk a kínálat végére.

A mindennapi betevőre vonatkozó "társadalmi tudás" viszont nem tart lépést az élelmiszeripar fejlődésével, az étkezés - vagy inkább az ételek - egészségi kockázatai miatt mindinkább aggódhatunk.
Mit együnk, hogy ne kelljen félnünk? - ez az a kérdés, ami egyre gyakrabban foglalkoztatja napjainkban az embereket.

Mivel a hetvenes években még a rendelkezésre álló fehérjemennyiség megsokszorozása volt a táplálkozástudományi központi feladata (mindenki fogyasszon minél több fehérjét, attól leszünk erősek és egészségesek - "fehérjedús baromfihús" -, ez volt a jelszó), joggal nevezhetjük ezt az időszakot a fehérje évtizedének. A 2000-es évek elejére viszont egyértelműen kulcsszereplőkké váltak a mikrotápanyagok.

A táplálkozás legyen egészséges, sőt egészségmegőrző (megelőző) és gyógyítson is!

Mára már a táplálkozástudomány elfogadta, és az orvostudomány is kezdi tudomásul venni: az élelmiszereknek - amellett, hogy építőanyagot és energiaforrást biztosítanak a szervezet számára, illetve elfogyasztásuk örömet okoz - van egy harmadik, legalább ilyen fontos funkciójuk is. A táplálkozás legyen egészséges, sőt egészségmegőrző és gyógyítson is, ha úgy adódik. A gyógyászat és az "evészet" egyre közelebb kerül egymáshoz. Nem véletlen, hogy az USA-ban közös hatóság - az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrzési Hivatal) - felügyeli a két rokonszakmát.

Nincs már messze az idő, amikor a fejlett világ polgárai személyi számítógépükön, bonyolult programok segítségével állítják össze életkorukat, súlyukat, egészségi állapotukat, öröklött tulajdonságaikat és allergiáikat figyelembe vevő étrendjüket. Egyre több emberről derül ki, hogy számára bizonyos ételek méregként hatnak (pl. hazánkban évente 1000-rel nő a lisztérzékenyek száma).

Az utóbbi években egy új fogalommal, a kockázatelemzéssel is megismerkedhettek a táplálkozástudomány művelői. Az étkezés mindennapi kockázat: amit elfogyasztunk szennyezett is lehet… előfordulhat, hogy nem tartalmazza a számunkra életbevágóan fontos tápanyagokat.
Mielőtt nekilátnánk egy csábító - az ízlelőbimbóinkat bármennyire is csiklandozó - ételkülönlegesség elfogyasztásához, elgondolkozhatunk azon is, hogy rendelkezünk-e megfelelően hatékony eszközökkel, az áhított étellel magunkba bevitt szennyeződések eltávolítására?

Gyakran hallani napjainkban az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Kétség kívül, az egészségtan nem elengedhetetlenül fontos felvételi tantárgy a középiskolákban, vagy az egyetemeken és főiskolákon. Ha viszont ezt a tantárgyat nem tanulja meg a gyerek, akkor nemcsak az életminősége romlik, mert betegségekkel fog küszködni, hanem az életideje is le fog csökkenni.

Ennek jól látható bizonyítéka az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a nőké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. (Azokban az országokban élő emberek nem csupán tovább élnek mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek is!)

Ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági teljesítőképességének a legfontosabb meghatározója a humán erőforrás minősége. Nos, ha az egészségtelen életmód következtében egy 45 éves embert le kell százalékolni, akkor elveszítünk egy munkaerőt, aki értéket termel, és kapunk egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani.

Az EGÉSZSÉGRE KÁROS HATÁSOK megközelítően 43 %-a az életmódból ered.
A többi kár genetikai eredetű (27%), környezeti ártalom (19%) és az egészségügyi ellátás hibája (11 %).

Az életmódváltozásra lehet nevelni, meg lehet tanítani az embereket a betegségekhez vezető út elkerülésére. Az elméletet sokan remekül tudják. Például, a táplálkozás területén könnyen felsorolják, hogy mik az ajánlott élelmiszerek, és melyeket lenne jobb inkább elkerülni. A gyakorlatban viszont sokkal nehezebben mennek a dolgok… a helytelen szokásaink gyakran felülkerekednek…

Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális, vagy egészséges táplálkozás" alatt?

Feldolgozott élelmiszerek és kényelmi termékek  civilizációs betegségek

Az előző század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élő, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elő.

A legutóbbi 150 év fokozott iramú iparosodása a korszerű élelmiszeripar létrejöttét és hatalmas fejlődését vonta maga után. Ennek eredményeként az iparilag fejlett országokban jelenleg már a feldolgozott élelmiszerek rendkívüli mértékben való elterjedését tapasztalhatjuk (pl. Németországban a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerből áll).

Százötven évvel ezelőtt a kenyér még teljesőrlésű lisztből készült, szemben a ma használatos fehérliszttel, amely csak a búzaszem maghéjától és csírakezdeményétől megfosztott keményítő részéből áll.

FOLYTATÁS

Wellness Tippek	Táplálkozás	Termékek		Testmozgás	Tapasztalatok	KAPCSOLAT